Ákosfalva

Polgármesteri Hivatal

Ákosfalva, Fő út, 214 szám,

Telefon: 0265-333112

Fax: 0265-333298,

E-mail: pacatari@lorinfo.ro

Web: www.acatari.ro

Polgármester: Osváth Csaba

Alpolgármester: Farkas Gyula

Település-leírás


Mint nyárádmenti község, létrejöttétől 1876-ig Marosszékhez, 1876-tól 1925-ig és 1940-1944 között Maros-Torda vármegyéhez, 1925-1940, 1945-1950 között Maros Vármegyéhez, 1950-től 1968-ig a Maros Magyar Autonóm Tartományhoz tartozott.

A történelmi források bizonyítják, hogy a falu és környéke, a Nyárádba ömlő patakok völgyei ősidők óta alkalmasak voltak emberi településre. Itt elsősorban a folyóvíz, valamint a bőséges teraszforrások jelentették a fő telepítőerőt. A Nyárád, termékeny iszaphordaléka által bizonyos tőkét képviselt, de gyakori áradásai olykor súlyos károkat okoztak a falu életében.

Az első írásos emlék a faluról 1497-ből van. A kolozsmonostori konvent előtt egy székelyvásárhelyi Lőrinc nevü pap meggyilkolása ügyében vallatnak 1497. október 13.-án. A tanúk között szerepel egy Benediktum Gydew de Achusfalwa (Gidó Benedek) illetőségü személy is.

A falu neve a történelem folyamán a következőképpen alakult: 1497 Achusfalwa, 1501 Ákosfalva, 1567 Ákosfalwa, 1575 Ákosffalwa, 1694 Ákosfalva, 1893 Ákosfalva, Ákosfaleau, 1850 Ákosfalou, 1854 Ákosfalva.



Földrajzi elhelyezkedés
Ákosfalva fontos útvonalak kereszteződésénél, 12 kilométerre Marosvásárhelytől terül el, határt képezve az Alsó- és Közép-Nyárádmente között.

Kedvező földrajzi fekvése rányomta bélyegét a falu kialakulására, fejlődésére és ennek köszönhetően megőrzött az évszázadok során egy viszonylag stabil létszámú lakosságot.


Népesség, társadalmi helyzet

A 2002-es népszámlálási adatok szerint Ákosfalva községnek 4781 lakosa volt, amelyből 4424 magyar nemzetiségü, 75 román , 281 személy pedig roma nemzetiségű. Vallási hovatartozás szerint 3938 személy református, 402 római katólikus, 65 unitárius, 18 ortodox, 81 adventista, 31 evangéliumi, 23 görügkatolikus 2 baptista, 1 szabadkeresztény, 50 felekezeten kivüli.

A Népességnyilvántartási Hivatal adatai szerint Ákosfalva község demográfiai mozgása enyhe növekedést mutat.

Az 1989-es események után Ákosfalva község lakói is bizakodva tekintettek a jövőbe, gyökeres változásokat remélve. A 1989 előtt a lakosság nagy része a termelöszövetkezetben, nagyon sokan pedig Marosvásárhelyen különböző gyárakban dolgozott. A gyárak megszüntek, a termelőszövetkezetet felszámolták, épületeit privatizálták, a földek visszakerültek volt tulajdonosaik birtokába, így az emberek nagy része munkanélkül maradt. A község területén müködő kb. 80 vállalkozás sok ákosfalvinak ad munkát ugyan, de nem oldja meg a munkanélküliség problémáját.


Infrastrukturális jellemzők


Ákosfalva Községhez 9 falu tartozik: Székelyvaja, Harasztkerék, Göcs,Szövérd, Kisgörgény, Cserefelva, Székelycsóka, Szentbenedek.
Akosfalva, Göcs és Székelyvaja az E60 ut melett fekszik, Szentbenedek, Cserefalva megyei út mentén mig a többi falu csak alsóbbrendű utakon közelíthető meg.
Prioritások: folynak az aszfaltozási munkálatok a 41-es Megyei Uton Szentbenedek-Harasztkerék között és elkészült a 64-es Megyei Ut, Cserefalva-Kisgörgény – Csóka határa , műszaki terve.

Víz és csatornahálózat

A községben nincs bevezetett víz és csatornahálózat, de ugyanankkor megemlíthetjük hogy Szentbenedek és Cserefalva faluban van kiépített de a családi házakhoz be nem vezett vízhálózat.
Catronahálózat az Ákosfalva községben lévő tömbházakon kivül nincsen a községben.

Gáz és villany hálózat

A község faluiban majdnem 100% ban van gázvezeték és áramszolgáltatás


Óvoda minden településen működik, kihasználtságuk alacsony. A térségben 9 általános iskola és 3 gimnázium müködik.
Járóbeteg-szakrendelést a körzeten belül Ákosfalván lehet igénybe venni.
Egyéb közszolgáltatások:
- posta
orvosi és családorvosi rendelők
rendőrség
kommunális rendőrség
állatpatika
állatorvosi rendelő
gyógyszertár



Gazdasági jellemzők


Az 1989-es események után Ákosfalva lakói is bizakodva tekintettek a jövőbe, gyökeres változásokat remélve. A 1989 előtt a lakosság nagy része a termelőszövetkezetben, nagyon sokan pedig Marosvásárhelyen különböző gyárakban dolgozott. A gyárak megszüntek, a termelőszövetkezetet felszámolták, épületeit privatizálták, a földek visszakerültek volt tulajdonosaik birtokába, így az emberek nagy része munkanélkül maradt.
A község területén müködő kb. 80 vállalkozás, kisvállalkozás sok ákosfalvinak ad munkát ugyan, de nem oldja meg a munkanélküliség problémáját, ugyanis a 80 vállalkozás közül három vállalkozó foglalkoztat 50 alkalmazott felett. A fennt említett cégek tevékenysége elsősorban a mezőgazdasághoz, a fa megmunkáláshoz kötődik, de ugyanakkor kereskedelem is fontos helyet foglal el az aktivitást tekintve.

A falu kedvező földrajzi fekvése, a meglévő vállalkozások fejlesztése, új befektetések kezdeményezése és az Európai Unióhoz való csatlakozás kínálta lehetőségek kihasználása, az átmeneti időszak minden nehézsége ellenére felébreszti bennünk a reményt, hogy ez a falu, amely a történelem folyamán a vallási és nemzetiségi tolerancia földje volt, biztos jövőbe tekint.

Ipar: domináns gazdasági szektorok: annak ellenére hogy a község területén termelési tevékenységek zajnalanak, a dominás szektor a kereskedelem marad.
az ipari szektor gyenge pontjai: - a termelési lehetőségek ki nem használtsága
- felbomlott kereskedelemi egységek, munkaerőáramlás stb.

Az 1989 évek elött a TÉESZ keretén belül egy nagyon erős gazdasági tevékenység müködött, ami elsőrban a föld minősége miatt a zöldsétermesztésre szakosodott. Annak ellenére hogy az 1990 évek elején a mezőgazdaság egy hanyatlott, mostanra erősődni látszik. Megjelentek az első 50 hektár felett gazdálkodók , minek következtében tulkínálat jelentkezett a gabonafélék, zöldségek piacán valamit az állattenyésztésben is. A vidék gazdasági stabilitásának növélése érdekében az ipar fejlesztés mint elsődleges prioritás jelentkezik. Egy fejlettebb ipar egy nagyobb felvevőképességű piacot eredményez .
Potenciális befektetési lehetőségek: zöldség és gyümölcs feldolgozás, konzerválás, átcsomagolás, cimkézés, valamit a fennt említett termékek marketing és értékesítési stratégiájának a fejlesztése, jövedelmező befektetési lehetőség lenne és nagyban hozzájárulna a zöldég és gyümölcstermelés diverzifikációjához és fejlesztéséhez.
Ugyanakkor megemlítjük hogy a fennt említett gazdasági tevékenység optimális müködéshez szükséges földterület bíztosított a községünk területén, ugyanis létezik nagyon sok ki nem használt gazdasági tevékenységre ideális terület.

Kereskedelem
Kereskedelemmel foglalkozó cégek száma 60 amiből 10 élelmiszerkereskedelem,48 nem élelmiszer kereskedelem, 2 közélelmezés.

Külföldi befektetés történt a textilipar és a kenyér és péksütemények területén.

Fontosabb aktivitási területek: fafeldolgozás,szállítás,élelmiszeripar, épitészet, kereskedelem stb.



Fejlesztési prioritások

Víz és csatorna építés
Hulladékátrakó állomás felépítése
Faluturizmus fejlesztés
Agrártevékenységek fejlesztése
Ezzel szoros együttmüködésben foglalkoztatás növekedés, munkahelyteremtés

Helyi tanács

Albert Márton

Bartha Jenő

Farkas Gyula

Gáll Jenő

Keresztúri István

Kiss József

Menyhárt Bálint

Mezei Sándor

Nagy Miklós István

Nam Vilmos

Paizs Sarolta

Vajda György Zsoli

Varga Gheorghe

Dokumentumtár
Fotógaléria
Tirgu Mures Tirgu Mures 2

Tovább a galériához